Magyarországi Kis- és Középvállalkozások Egyesülete

Az idei évtől kezdve az Európai Unió szigorítást vezetett be az autógyártókra nézve a szén-monoxid kibocsátási érték tekintetében. A cikkben azt vizsgáljuk meg, hogy a nagy gépjármű márkákra váró komolyabb mértékű bírságok milyen módon befolyásolhatják az új autók árainak alakulását.

Pontosan milyen mértékű szigorításra számíthatnak az autógyártók a CO2 kvóta kapcsán?

A 95 gramm/kilométeres szén-monoxid kibocsátási érték számít egyfajta kiindulópontnak a 2020-as esztendőtől kezdődően, mert az Európai Unió autógyárainak flotta szinten ehhez kell tartaniuk magukat.

Hogy ezt a számot a hétköznapi nyelvre fordítsuk, benzinmotoros autók esetében maximum mintegy 4,1 liternyi fogyasztásnál lesz a határ flotta szinten, a dízel járművek kapcsán pedig a 3,6 litert nem haladhatja meg a fogyasztás.

Mivel a szabályok maradéktalan betartása nem igazán tűnik racionálisan elérhető célnak a gyártók részéről, ezért érdemes megvizsgálnunk a nem teljesítés esetében életbe lépő büntetések mértékét.

Milyen szankcióra számíthatnak az autógyárak a limit be nem tartása esetén?

Amennyiben egy autógyár nem képes megfelelni az EU által megfogalmazott követelményeknek a CO2 kibocsátás tekintetében, akkor autónként, továbbá extra grammonként 95 eurónak megfelelő büntetést lesz kötelező kifizetniük.

Némileg könnyítést jelenthet, hogy az idei esztendő során még valamelyest enyhébbnek számítanak a követelmények. Vagyis a kilométerenként 50 grammnál kevesebb szén-monoxidot kibocsátó, illetve részben vagy teljesen elektromos autókat duplán fogják számítani. Hogy még inkább biztosított legyen a türelmi idő, az egyes autó flották legnagyobb mértékben szennyező gépjárműinek 5 százalékát nem fogják számításba venni.

Ettől függetlenül a legnagyobbak esetében így is felfoghatatlan mértékű bírságok prognosztizálhatók.

Mekkora büntetésre számíthatnak a legnagyobb autógyártók?

A PA Consulting előzetes kalkulációt készített a várható büntetésekről gyártónként, és ennek alapján a Volkswagennél vakarhatják leginkább a fejüket a kilátásba helyezett borsos bírság miatt. Ugyanis közel 4 millió autót forgalmazó gyártóról beszélünk a VW esetében, az átlag 12,7 grammnyi többlet pedig 4,5 milliárd eurónyi kifizetendő összeget vonhat maga után.

A Fiat-Chrysler esetében 2,46 milliárd euróra rúghat a bírság végleges értéke, ennek enyhítése érdekében pedig igyekeznek is mindent megtenni. Ennek a törekvésnek tudható be a Teslával a tavalyi évben kötött megállapodás.

A Mazda áll a legtávolabb a megállapított kvóta szintjéhez viszonyítva, a 28,7 grammnyi túllépésre 877 millió eurós bírság lehet az Európai Unió válasza. Pozitív példaként kell kiemelni ugyanakkor a Toyotát, ahol mindössze 0,2 grammnak felel meg a túllépés, ezért a várható kifizetés mértéke is csak 18 millió euró lesz.

Persze a felsorolt adatokat elnézve joggal merülhet fel bennünk a kérdés, hogy a profitból kiszakított jelentős pénzmennyiséget milyen forrásból igyekeznek majd pótolni a gyártók?

Vajon drágábbak lesznek-e a gépjárművek a szén-dioxid-kibocsátási kvóta szigorítása miatt?

A Volkswagen esetében az adózás előtti eredmény 32,4, a Mazda esetében pedig a profit 115,7 százaléka esne ki a fentebb taglalt kifizetésekkel együtt. Ekkora hiányt nem igazán engedhet meg magának egyetlen vállalkozás sem hosszabb távon, ezért felmerül a pótlás kapcsán a „hogyan” kérdés.

A leginkább kézenfekvő válasznak az tűnik, ha az egyes márkák az újonnan értékesített gépjárművek árát megnövelik. Az eladások kapcsán beérkező többletbevétel mellett egy alternatív bevételi forrást jelenthet még, ha a kötelező szervízek díján is több nyereséget könyvelhet el az adott konszern.

Habár még csak feltételezésekről beszélünk, ettől függetlenül ne lepődjünk meg az új autók árának a közeljövőben tapasztalható esetleges komolyabb emelkedésén. Még egy indok amellett, hogy a céges flottánk üzemanyag költségeit igyekezzünk minél alacsonyabb szinten tartani a fenntarthatóság érdekében.